Részletes összefoglaló az új EU Bio rendeletről: növénytermesztés, állattenyésztés, feldolgozás

Az EU 2018/848 rendeletének hatályba lépése számos változást hozott, mindenekelőtt bővült a tanúsítható termékek köre.

Az EU 2018/848 rendeletének hatályba lépése számos változást hozott, mindenekelőtt bővült a tanúsítható termékek köre. Ezidáig csak a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek és takarmányok ellenőrzése és tanúsítása volt lehetséges, azonban az új rendelet lehetővé teszi a tengeri só, textilipari alapanyagok (selyemgubó, fésületlen és kártolatlan pamut, gyapjú, irha), továbbá parafa, mézga, gyanta, méhviasz, illóolajok és növényalapú növényi készítmények tanúsítását. 

Változások növénytermesztők esetében 

Az ökológiai termelésből származó szaporítóanyagok használatára ösztönzés érdekében már szaporítóanyagok esetében is jelölhetővé válik az átállási státusz az öko státusz mellett, ezért kérjük a lehetőségeikhez mérten törekedjenek ezek felhasználására. Ezen felül a rendelet bevezet egy új fogalmat, a heterogén növényi anyag fogalmát, melyről bővebben ITT tájékozódhatnak. 

2022. január 1-től minden konvencionális szaporítóanyag felhasználást a felhasználás előtt írásban engedélyeztetni kell a tanúsító szervezettel. Ez a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozóknak és zöldségtermesztőknek nem újdonság, azonban az ültetvényekkel rendelkező gazdálkodók számára igen. Ezentúl ültetvénytelepítés, de pótlás előtt is minden magoncra, oltványra, csemetére engedélyt kell kérni a kapcsolódó formanyomtatványon, amennyiben konvencionális szaporítóanyagot választanak. Ezesetben továbbra is csak a szabadgyökerű csemeték használata engedélyezett. Palántáknál az előírás nem változott, csak öko státuszú vásárolható és használható.

A korábbi évektől eltérően az ökológiai termelést szabályozó rendelet már nem engedi a legelők és a hasznosított zöldugar párhuzamos termesztését. Kérünk minden ügyfelünket, hogy ennek ismeretében mérlegeljenek az eddig párhuzamos egységben művelt legelő vagy hasznosított zöldugar területek átállásának elindításáról vagy az öko egységben ellenőrzött táblák kijelentéséről. Változást hozott a szabályozás az ültetvényekkel rendelkező gazdálkodók életében is. Korábban az azonos fajtákat párhuzamosan termesztő gazdaságok esetében az első ökológiai gazdálkodásba bevont táblájuk átállási idejétől kezdve 5 év türelmi időt határozott meg a rendelet az utolsó párhuzamos egységben művelt tábla bevonására. Ennek értelmében a három év átállási idővel számolva legfeljebb 8 éven belül minden azonos ültetvény átállási idejét be kellett fejezni. Azonban ettől az évtől ez a türelmi idő lerövidült. Az új rendelet értelmében 2 éven belül meg kell kezdeni és 5 éven belül be kell fejezni minden azonos ültetvény átállását. Az ezzel kapcsolatos adminisztráció nem változott: átállási tervet kell készíteni.

Továbbra is tilos a hidropóniás termesztés. Az ökológiai növényeket élő talajban kell termeszteni, kivételt képeznek ezalól a csíranövények és cikóriafejek, amennyiben a szaporítóanyagok ökológiai termesztésből származnak. Megengedett továbbá a növénytermesztés cserépben dísz- és gyógynövények esetében, amennyiben a végfogyasztónak a növényt a cseréppel együtt kínálják megvételre. A palántanevelés engedélyezett közegben továbbra is lehetséges.

A talaj termőképességét fenn kell tartani és növelni kell többéves vetésforgó tartásával, pillangósvirágúak és zöldtrágya-növények használatával (ez vonatkozik az üvegházakra és a takarmányoktól eltérő évelő növényekre is), valamint szervestrágya vagy szervesanyag használatával. Továbbra is a nem iparszerű gazdálkodásból származó szervestrágya felhasználása engedélyezhető, a kapcsolódó formanyomtatványon. 

Végezetül pedig a károsítók elleni védelmi intézkedésként rendeletbe foglalták a hőkezelési eljárások lehetőségét, mint például a szolarizációt és a hajtatott növények esetében a sekély talajgőzölést (legfeljebb 10 cm-es mélységben). 

Változások állattartók esetében

Ezen területen a szabályok bizonyos esetekben szigorodtak, más területen bővültek, így meghatározásra kerültek a korábban rendeletben nem szereplő fajok, nevezetesen a nyulak és a szarvasfélék ökológiai tartására vonatkozó szabályai is.


A korábbi rendelettel összhangban az új rendelet is egyértelmű szabályozást tartalmaz az állatbeszerzésekkel kapcsolatban. A teljes üzem, tehát a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó egység együttes átállásának lehetősége továbbra is adott, míg az állatállomány későbbi időpontban történő ökológiai egységbe történő bevonásának szabályai erősen korlátozottak. A nem ökológiai tartású, tojástermelési célú, legfeljebb 18 hetes jércék ökológiai állattartási egységbe történő bevitelének lehetősége megszűnt, esetükben is a három naposnál fiatalabb állatok vonhatok be az öko egységbe. Továbbra is figyelemmel kell lenni az állomány első alkalommal történő kialakítására, illetve az állománymegújítással kapcsolatos előírásokra.  

Az új rendelet bizonyos esetekben a korábbiakhoz képest szigorúbb szabályokat állapít meg az ökológiai módon tartott állatok takarmányozásával kapcsolatban is. Az állatartókat érintő legfontosabb változások a következők: amennyiben az új, saját területekről származó konvencionális takarmány (az éves takarmányadag legfeljebb 20 %-áig etethető) mellett átállási takarmány beszerzésére is sor kerül, akkor a saját konvencionális és a vásárolt átállási takarmány együttes mennyisége nem haladhatja meg a takarmányadag 25 %-át (a növényi eredetű takarmányok szárazanyagtartalmának százalékos arányában számítva). Szarvasmarha- és szarvasfélék, juh- és kecske-, valamint lófélék esetében a takarmány legalább 60%-ának magából a gazdaságból kell származnia, míg sertés- és baromfifélék esetében 30%-ra emelték a saját üzemegységből származó takarmányadag arányát, vagy ha ezen arányok biztosítása nem lehetséges, akkor azt más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemmel vagy takarmányipari vállalkozóval együttműködve, ugyanazon régióban kell előállítani.

Az ökológiai állatokat ökológiai földterületen kell legeltetni, azonban a vándorlegeltetés időszaka alatt az ökológiai állatok legelhetnek nem ökológiai területen, amelynek mértéke továbbra is az éves össztakarmány legfeljebb 10 %-a (a mezőgazdasági eredetű összetevők szárazanyag-tartalmára számítva), VAGY legfeljebb 35 nap az oda- és visszautat is beleszámítva. Ez utóbbi a változás a rendeletben.

Sertés – és baromfifajok esetében továbbra is van lehetőség nem ökológiai fehérjetakarmány etetésére, de csak abban az esetben, ha igazoltan nem áll rendelkezésre ökológiai fehérjetakarmány, illetve az előállítás vagy elkészítés kémiai oldószerek használata nélkül történt. A nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya továbbra is 5% (a takarmányadag szárazanyag-tartalmára számítva), azonban szigorítást jelent, hogy sertések esetében a nem ökológiai fehérjatakarmány legfeljebb 35 kg élősúlyig adható, de baromfifélék esetében is a fiatal állatok etetésére korlátozódik.

Az állománysűrűségre, valamint a zárt helyen és szabadban történő állattartásra vonatkozó előírásokat az egyes fajok esetében az EU 2020/464 végrehajtási rendelet tartalmazza. Ezen rendelet bizonyos állatfajok esetében a korábbi rendelethez képest részletesebb szabályokat állapít meg.

A méhészeteket a következő változások érinti:
Méhészet megújítása céljából évente a méhanyák és méhcsaládok 20 %-át lehet nem ökológiai termelésből származókkal pótolni (a korábbi 10 %-hoz képest), amennyiben a méhanyákat és méhcsaládokat ökológiai termelést folytató termelőegységből származó lépekkel vagy lépalapokkal ellátott kaptárakban helyezik el. Mindenesetre, évente egy családot vagy méhanyát lehet nem ökológiai termelésből származó családdal vagy méhanyával pótolni.     

A méhcsaládok etetése csak abban az esetben engedélyezett, ha a családok túlélése az éghajlati viszonyok miatt veszélybe kerül. Ebben az esetben a korábban már engedélyezett anyagok mellett (ökológiai méz, ökológiai cukorszirup, ökológiai méz) ökológiai pollennel is szabad etetni. 

Változások kereskedők és feldolgozók esetében 

Az EU 2018/848 rendelete az ökológiai élelmiszereket előállító és forgalmazó cégek részére nem sok változást hozott, azonban van pár terület, ahol szigorúbb lett a szabályozás. 

Gyártó cégeknek érdemes felülvizsgálniuk az ökológiai termékek receptúráit, hiszen az új szabályozás tiltja a nanoanyagok használatát, illetve az aromaanyagokra is szigorúbb előírást vezettek be. Az ökológiaiként jelölt élelmiszerek mezőgazdasági eredetű összetevőinek legalább 95%-ban ökológiainak kell lenniük, ezen felül a nem mezőgazdasági eredetű összetevők is szigorúbban lettek szabályozva. 

A címkézés terén az egyedüli változás, hogy a származási ország, régió, illetve EU/nem EU nyilatkozatára vonatkozó tolerancia 2 %-ról 5 %-ra emelkedik, és bevezetik a regionális származási jelzés lehetőségét is. 

Leginkább a feldolgozó cégeket érinti az ökológiai termékek gyártása során alkalmazható tisztító- és fertőtlenítőszerekre vonatkozó új előírás. A jövőben a bizottság bizonyos anyagokat tisztító-és fertőtlenítőszerként fog engedélyezni a feldolgozási területen, azonban ez a szigorítás várhatóan csak 2024 elejétől fog érvénybe lépni, addig a jelenleg is élelmiszeripari célból használható tisztító- és fertőtlenítőszereket szabadon lehet alkalmazni az ökológiai termékek gyártása esetén. 

Részletesebb leírás és a jogszabályi rendelkezések itt találhatók: 
https://portal.nebih.gov.hu/-/vonatkozo-jogszabalyok